 |
Összeomlottan...
Az emberi lélek az elveszett idők porcelánbabájának mítoszához hasonlítható. Értéke felbecsülhetetlen, egyedisége utánozhatatlan, és valami olyan különleges báj és finomság uralja rezdüléseit, hogy ha megtapasztaljuk, bármennyire is szeretnénk, bűvöletének örök áldozataivá válhatunk. Valamikor, én is eme áldozati szerep részesévé váltam, hiszen egy olyan tökéletesnek hitt érzelemvilágot éreztem ma…
|
 |
Boldogság?
Boldogság? Úgy hittem sohasem létezett.
Az Indián Nyár mégis megérkezett.
Folyékony aranyát balzsamként hozta,
Fénylő ezüstjét belém árasztotta.
Meggyötört lelkem csak félve remél.
Bízni, hogy igaz: most gyémánttal felér.
Már érezni fél, kit háromszor megcsaltak.
Bár ártatlan volt, mégis csak elhagytak.
Én összezárt kagylóként szültem a kincsem,
S jöttödre feltártam megsebzett szívem.
Mert Te ho…
|
 |
Sik emberrel...
Sok emberrel találkozol életedben, de csak
a barátaid azok, akik örömmel töltik el szívedet.
Ha magaddal törődsz, használd a fejed.
Ha másokkal törődsz, "gondolkozz" a szíveddel.
Az okos emberek megbeszélik gondolataikat.
Az átlagemberek megbeszélik az eseményeket.
A rossz emberek kibeszélik az embereket.
A fiatalok szépsége a természet adománya.
Aki pénzt veszít, sokat veszít.
Aki elves…
|
 |
Ne félj....
"/Ne félj az élettől bármilyen mostoha.
Az ember győz, ha nem lesz ostoba.
Harcolj a célért, de ne szenvedj érte,
Emlékezz inkább a jóra, a szépre.
Ne csüggedj sokáig, ne hulljon a könnyed.
E-hatalmas világban szépet is lelhetsz.
Ki nem várja a holnapot az sem adja fel,
Mert egy apró reményben, új életre kel.
Mindennap egy más nap, új reménnyel élj.
Nézz szembe a sorssal, tőle sose félj.
Ha n…
|
 |
Valhol...
Valahol vérzik egy szív... Valahol vérzik egy szív... Majd valaki
halkan felnevet, Oly könnyedén mondja ki: -Viszlát!... Ég veled! Valahol vérzik
egy szív... Felszáradó könnyeiden át, fel-feltűnik az arca, Amint lelkedet
készíted az utolsó harcra. Elé állsz még egyszer és várod a szót, Pillantását
érzed, amint lelkedig hatol. A szemébe néznél, de már nem látod az álmot, Szürke
tekintete mutatja, h…
|
 |
Szerelem...
Mondhatja valaki, hogy a szerelmet az öröm mellett fájdalom is kíséri. Igen. A szerelem olyan, mint az élet. Gyötrelmes boldogság, boldog gyötrelem. A szerelmes nem vak, hanem látó ember. A másikban látja azt, amit más nem lát. A szerelmes érző ember, mert a mindenség szeretet-lényege izzítja át testét, lelkét egyaránt. Leszűkül ugyan egyetlenegyre, de közben kitágul a végtelenre. Örvendező ember …
|
 |
Hol vagy...
Hol vagy Te álmaim ,vágyaim férfia?
Kire vágyom minden nap áhítva.
Hát nem jelentkezel már futva?
Hogy simogatásom,ölelésem kapva,
Lágyan és finoman,áhítva,akarva,
Mennyek hintaján velem utazva,
Mindig csak engem és engem kutatva,
Utazzunk csak utazzunk a csillagokba.
Mert a szerelem,szép és nemes,
Amit akarni mindig érdemes.
Szeretni szeretnélek,becéznélek,
A szemedben csillagok égnének,
Örökké,ö…
|
 |
Szeretet...
Sokszor eltűnődöm,
hol van a szeretet?
Mind az mit anyáink,
nagyanyáink, dédanyáink,
neveltetése adott!
Csak rohan a világ,
a szeretet megkopott.
Fakó, kopár, már-már
mondhatnám azt is,
hogy majdnem kihalt.
De nem az nem lehet!
Még látok egy lángocskát.
Féltve föl emelem,
s viszem óvatosan tovább.
Neked adok belőle,
egy lángoló parázs-t.
Vigyázz rá kérlek,
el ne aludjon.
Féltve őrizd!
S egy szép n…
|
 |
Élned kell..
Élned kell, hogy tanulj a hibádból,
Megtudd ki támogat és ki vádol.
Hogy érezz a szíveddel gyűlölj, vagy szeress,
Hogy ellenséget láss, hogy szeretteket temess.
Az élet útja rögös, vigyázz ne tévedj el!
Ha százszor elbuksz is, élned kell!
Élned kell, hogy szenvedj, hogy hullasd könnyedet
Még csak nem is érted miért, hiába lapozol könyveket
El kell buknod, csak hogy újra felállj ismét
Hogy…
|
 |
Kaktusz....
Tudod arra gondoltam, mire az ember megöregszik, kiábrándul a sokáig szerelmetes világból, addigra bölcsen megtanulja, hogy az oly nagyon vágyott jót rendre felváltja a félelmetes rossz, hogy a sötét követi a világosságot, hogy nem minden az, aminek látszik, hogy amit meg lehet szerezni, azt el is lehet veszíteni, és hogy amit elveszíteni lehet, nem nagy kár azért … mindenben csalódik mikorra mind…
|