Blogok


Búcsú a barátságtól

Csendes a régi táj, csendes a temető. Nem bánt a kósza szél, a nap sem oly égető. Nézem a rőt avart, nézem a kék eget, reccsenő ágak közt, szétmálló képeket. E szép napon jó magam búcsúzni jöttem el, hisz barátom volt akit többé, nem érek el. Hamvain vízcseppek dalolnak éneket, nyomukban új élet hirdet majd életet. A kérdés, mely égetőn az óta bennem él, nem enged nyugodni, s gyakorta visszatér.…

Csudálatos történet

Tisztelt olvasó! Engedd meg kérlek, hogy ezen aprócska történetet mely a csoda, a ragaszkodás és az emberfeletti szeretet mezején született, ezúton megosszam veled! Történt ugyanis, hogy néhány napja egy kedves ismerősömnek fogalmazott levél megírása végett, telve mondanivalóval laptopom elé ültem. Másfél oldalnyi anyagot gépeltem le, ügyelve minden apró részletre, amikor nemrégiben elhunyt bará…

In Memoriam Dalolós

Az öreg lakótelep kivénhedt házait, pajkos csiklandozással ébresztgették, a nyár végi hajnal első sugarai. Egy kevély, rekedt hangú autó közeledett a hunyorogva ásító kereszteződés felé. A morcosan villogó sárga lámpa előtt lassított, majd szürke, bűzös füstöt hagyva maga mögött büszkén, kidüllesztett lámpáival továbbsietett. A csendesen szunyókáló utca halk moraját, a közeli bolt lármája és vala…

Száz éve

Éppen száz éve állok itt! Éppen száz éve nézek át zöldellő rétek, virágzó dombtetők felett! A kótyagos ősz, szomorkás színekbe öltöztette a környező tájat s a délceg, égig érő fenyők összefüggő koronája alatt az erdőt, az elmúlás furcsán édeskés, korhadt illata lengte be. Átázott avartakaróm halott levelei a hűvös, nyirkos reggel ellenére, jótékony melegséggel borultak fölém. Napokig tartó erőlk…

Üzenet

Üzenet!!! ( Emlékek Között !!) írta:Attila-benczi Testidegen lettem. Írásba menekültem. Másokkal meneteltem, Ezért észre sem vettem Ablakod alá érkeztem. Kezem emeltem ... Kopogtattam?! Lépések dobogását hallottam. Árván,az esőben ... bambán Álltam. Reménykedve,megfagyva vártam. Ablakod alatt ... Rád találtam! Zúgtak a gondolatok. Imákat mormolgatok. Lassan belefáradok. Arról álmodok?! Imádva .…

...

Aki kicsit nem becsuli nagyot nem erdemli ....csak turelem es egy szep rozsat terem.

Összeomlottan...

Az emberi lélek az elveszett idők porcelánbabájának mítoszához hasonlítható. Értéke felbecsülhetetlen, egyedisége utánozhatatlan, és valami olyan különleges báj és finomság uralja rezdüléseit, hogy ha megtapasztaljuk, bármennyire is szeretnénk, bűvöletének örök áldozataivá válhatunk. Valamikor, én is eme áldozati szerep részesévé váltam, hiszen egy olyan tökéletesnek hitt érzelemvilágot éreztem ma…

Boldogság?

Boldogság? Úgy hittem sohasem létezett. Az Indián Nyár mégis megérkezett. Folyékony aranyát balzsamként hozta, Fénylő ezüstjét belém árasztotta. Meggyötört lelkem csak félve remél. Bízni, hogy igaz: most gyémánttal felér. Már érezni fél, kit háromszor megcsaltak. Bár ártatlan volt, mégis csak elhagytak. Én összezárt kagylóként szültem a kincsem, S jöttödre feltártam megsebzett szívem. Mert Te ho…

Sik emberrel...

Sok emberrel találkozol életedben, de csak a barátaid azok, akik örömmel töltik el szívedet. Ha magaddal törődsz, használd a fejed. Ha másokkal törődsz, "gondolkozz" a szíveddel. Az okos emberek megbeszélik gondolataikat. Az átlagemberek megbeszélik az eseményeket. A rossz emberek kibeszélik az embereket. A fiatalok szépsége a természet adománya. Aki pénzt veszít, sokat veszít. Aki elves…

Ne félj....

"/Ne félj az élettől bármilyen mostoha. Az ember győz, ha nem lesz ostoba. Harcolj a célért, de ne szenvedj érte, Emlékezz inkább a jóra, a szépre. Ne csüggedj sokáig, ne hulljon a könnyed. E-hatalmas világban szépet is lelhetsz. Ki nem várja a holnapot az sem adja fel, Mert egy apró reményben, új életre kel. Mindennap egy más nap, új reménnyel élj. Nézz szembe a sorssal, tőle sose félj. Ha n…
Partner: Társkereső